Inhalt:
Kola, Jozséf, arr.
ungarische Volkslieder
Tulipános láda
Ablakomban három bokor muskátli
A csap utcán végestelen végig
A csitári hegyek alatt
A faluban a legárvább én vagyok
A faluban nincs több kislány csak kettö
A gözkocsi hat kereke
A jó lovas katonának
Áll a malom
Által mennék én a Tiszán
Az egri ménes mind szürke
Azért csillag, hogy ragyogjon
Azt mondják, nem adnak
Befordultam a konyhára
Beszegödtem Tarnócára bojtárnak
Bíró uram, panaszom van
Csárdás kis kalapot veszek
Csínom Palkó
Debrecenbe kéne menni
Ennek a kislánynak rövid a szoknyája
Eresz alatt fészkel a fecske
Erdö, erdö, erdö
Esik az esö, de nem ázok
Esik az esö, majd lesz mezö
Ez a kislány megy a kútra
Ez az én szeretöm
Ezért a legényért nem adnék egy almát
Édesanyám a kendöm
Édes anyám, ha bejön
Édesanyám is volt nékem
Ég a kunyhó, ropog a nád
Érik a ropogós cseresznye
Faluvégén egy kis ház
Feketeszárú cseresznye
Fölleg borult az erdöre
Fürdik a holdvilág
Gerencséri utca
Ha benyúlok kis lajbim zsebébe
Ha én nekem száz forintom volna
Hamis az én babám lelke
Haragszik az édesanyám
Hármat tojott a fürjecske
Házunk elött mennek el a huszárok
Hej Bözsi, Bözsi, Bözsi
Hét csillagból van a Göncöl szekere
Hullámzó Balaton tetején
Jaj, de búsan harangoznak Tarjánba'
Jaj, be magas
Jaj, be szépen muzsikálnak
Jaj, de bajos a szerelmet titkolni
Juhász legény
Káka tövén költ a ruca
Két út van
Ki a Tisza vizét issza
Kis kút, kerekes kút
Kis madár dalol az ágon
Kondorosi csárda mellett
Kopogós a csizmám
Kossuth Lajos azt üzente
Körül csillagos az ég
Lányok, lányok, lányok a faluba'
Lekaszálták már a rétet
Lyuk, lyuk, lyuk, lyuk
Maros vize folyik csendesen
Megérett a cseresznye, a meggy
Még azt mondják, ez se szép, az se szép
Megy a gözös Kanizsára
Megyen már a hajnal csillag
Mi füstölög ott a síkon távolban
Mikor én még legény voltam
Nagy a feje, búsuljon a ló
Nagypénteken, mossa holló a fiát
Ne menj rózsám a tarlóra
Nem loptam én életembe'
Nem ütik a jogászt agyon
Nékem olyan asszony kell
Nincsen annyi tenger csillag az égen
Nyisd ki babám az ajtót
Pántlikás kalapom
Piros alma csüng az ágon
Piros, piros, piros
Részeg vagyok rózsám, mint a csap
Réten, réten
Ritka búza, ritka árpa
Rózsabokorba' jöttem a világra
Sárgát virágzik a repce
Sír a kislány, a Balaton partján
Söprik a pápai utcát
Sörö csillag ritkán ragyog
Süt a mama
Szánt a babám
Szerelmes a nap a holdba
Tele van a csipkebokor virággal
Temetöbe láttalak meg legelöbb
Tíz pár csókot egy végböl
Török bársony süvegem
Üsd a sarkantyúdat
Végig mentem az ormodi temetön
Vékony deszka kerítés
Vörös bort ittam az este
Zöldre van a rácsos kapu festve